Ugrás a tartalomhoz Lépj a menübe
 


Nagy Imre ÁMK bölcsőde(17)

2009.11.03

A SZAKMAI MUNKA RÉSZLETES PROGRAMJA

 

Az

 ÁMK bölcsődei gondozás-nevelés szakmai programját a bölcsődei gondozás-nevelés országos alapprogramja határoz meg és ez alapján került kidolgozásra.

 

A bölcsődei munkánkat maghatározó törvényi szabályozások:

  • A gyermekek védelméről és gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. Törvény. (GYVT.)
  • A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló 15/1998 (IV.30) NM. rendelet.
  • A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX.10) Kormány rendelet.
  • A gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatótevékenység engedélyezéséről, valamin a gyermekjóléti és gyermekvédelmi vállalkozói engedélyről szóló 259/2002 (XII.18.) Kormány rendelet.

 

 

 

 

I.                        A bölcsődei gondozás-nevelés célja

 

A bölcsőde, mint gyermek intézmény a gyermekjóléti alapellátás része, amely a családban nevelkedő 0-3 éves korú gyermekek számára biztosítja a napközbeni ellátást, szakszerű gondozást, nevelést. A családi nevelést segítve a gyermekek fizikai és érzelmi biztonságának megteremtésével, odaforduló szeretettel, elfogadással, a gyermek kompetenciájának figyelembe vételével, tapasztalatszerzési lehetőség biztosításával, viselkedési minták nyújtásával segíteni a harmonikus fejlődést.

A csoportban integráltan gondozható, nevelhető sajátos nevelési igényű gyermekek esetében pedig minél fiatalabb életkortól kezdve a gondozásba ágyazott fejlesztés formájában segíteni a habilitációt, és a rehabilitációt.

   

 

 

 

II.        A bölcsődei gondozás-nevelés szakmai irányelvei

 

A bölcsődei munka irányelveit a szakmai módszertani levelek, valamint a szakmai programunk határozza meg.

Magában foglalja:

  • A pszichológiai és pedagógiai kutatások eredményeinek felhasználását.
  • A 0-3 éves életszakasz meghatározó szerepének elismerését.
  • A bölcsődei gondozás-nevelés története alatt felhalmozódott értékek megőrzését és továbbvitelét.

 

 

A gondozás-nevelés alapelvei

 

A gondozás-nevelés egysége: elválaszthatatlan egységet alkotnak. A nevelés tágabb, a gondozás szűkebb fogalom. A gondozás minden helyzetében nevelés folyik, a nevelés helyzetei, lehetőségei nem korlátozódnak a gondozási helyre.

Egyéni bánásmód: A gondozónő meleg, szeretetteljes odafordulással, a gyermek életkori és egyéni sajátosságait, fejlettségét, pillanatnyi fizikai és pszichés állapotát, hangulatát figyelembe véve segíti a gyermek fejlődését.

Állandóság: A gyermekek személyi és tárgyi környezetének állandóságát jelenti az egyszemélyhez kötődés. A “saját gondozónő rendszer” biztosítása növeli az érzelmi biztonságot.

Aktivitás, az önállóság segítése: biztonságos és tevékenységre motiváló környezet megteremtése, elegendő idő biztosítása a próbálkozásokhoz.

Pozitívumokra támaszkodás: a nevelés alapja a pozitív megnyilvánulások támogatása, megerősítése, elismerése.

Rendszeresség: növeli a gyermekek biztonságérzetét. Az ismétlődés tájékozódási lehetőséget, stabilitást, kiszámíthatóságot eredményez a napi események sorában.

Egységes nevelői hatások: a gyermekekkel foglalkozó felnőttek, a közöttük lévő személyiségbeli különbözőségek tiszteletben tartásával, a gyermek elfogadásában, öntevékenységének biztosításában egyetértenek. Az alapvető erkölcsi normáikat, nézeteiket egyeztetik, nevelői gyakorlatukat egymáshoz közelítik.

Fokozatosság: a gyermek új helyzethez való fokozatos hozzászoktatása segíti alkalmazkodását, a változások elfogadását, az új megismerését, a szokások kialakulását.

 

 

 

II.                  A bölcsődei gondozás-nevelés feladatai

 

A gyermekek testi-pszichés szükségleteinek kielégítése, az optimális fejlődés elősegítése.

 

Az egészséges fejlődés elősegítése

 

Alapvető, hogy minden gyermek egyéni fejlődésének, biológiai szükségletének, érési folyamatának megfelelő, személyre szóló ellátást kapjon. Nélkülözhetetlen az egészséges és biztonságos környezet megteremtése, az egészségvédelem, egészségnevelés és az alapvető kúltúrhigiénés szokások kialakítása.

 

Gyermekek élelmezése

Intézményünkben, saját konyhában állítjuk elő a gyermekek számára a napi élelmet. Figyelembe vesszük a korcsoportok tápanyagigényét, a változatosságot, a korszerű élelmezési irányelveket, továbbá az egyéni érzékenységet, az ételallergiát.

Kerületünkben egyedül mi végezzük ételallergiás, valamint diétás gyermekek speciális étkeztetését a hozzánk járó bölcsődés és óvodás gyermekek számára.

Bölcsődei konyhánk látja el intézményünkbe járó bölcsődés, óvodás, óvoda-iskolás, valamint néhány iskolás gyermek és  bölcsődei dolgozó étkeztetését. A munkát egy gazdasági-élelmezési szakember segíti. A felelős szakember korszerű technológiával és hozzáértéssel készíti el az ételeket, a HACCP módszer alapelvei és a megvalósításához szükséges legfontosabb szempontok alkalmazásával.

A gyermekek napirendjén belül a kultúrált étkezés feltételeit és a szabályrendszer kialakítását is kiemelkedő feladatnak tekintjük. A kultúrált táplálkozási szokások kialakítására törekszünk.

 

Pihenés, alvás

Az alvás, pihenés idejét és időtartamát a gyermekek igénye határozza meg. Az alváshoz nyugodt légkört és megfelelő tárgyi feltételeket biztosítunk.

Tiszteletben tartjuk a gyermekek alvási szokásait.

 

Öltözködés

Legfontosabb funkciója az időjárás változásaival szembeni védekezés, de öltözködés közben fejlődik a gyermekek önállósága és igényessége is. A gondozónő szerepe a gyermekek önállóságának támogatása, amely a teljes kiszolgálástól a segítő, irányító tevékenységig terjed.

 

Egészségvédelem, egészségnevelés

Feladatunk a környezethez való alkalmazkodás és az alapvető higiénés szokások kialakításának segítése. A rendszeresség, a tevékenység állandósága a gyermekek részére biztonságot jelentenek és elengedhetetlen feltételei a helyes életritmus kialakításának.

A gyermekek napirendjét az élettani szükségletek és az egyéni szükségletek alapján tervezzük. A gondozó-nevelő munkánkban arra törekszünk, hogy a mozgás az egész napi tevékenység szerves része legyen és a rendszeres levegőn való tartózkodás beépüljön az állandó napirendbe.

 

Egészségmegőrzés, prevenció:

A közvetlen prevenció a bölcsőde orvos irányításával történik. Minden gyermek egészségügyi törzslapján feljegyzésre kerülnek a védőoltások, szedett vitaminok, vagy bizonyos allergia érzékenység. A szülőkkel közösen egyeztetjük a “D” vitamin szedését, a Dentocar tabletta adásáról a szülők döntenek és nyilatkoznak.

Két éves kortól elkezdjük a fogmosó pohár használatát, a szájöblítés bevezetését, majd a fogkefével való megismertetést.

A szabadban történő altatást az épület adottságai nem teszik lehetővé. A gyermekek szabadban történő játékát naponta, rendszeresen biztosítjuk.

Bölcsődében beteg, lázas, fertőző gyermek nem gondozható. Betegség után orvosi igazolással jöhet bölcsődébe.

 

 

 

 

 

Az érzelmi fejlődés, szocializáció segítése

 

A kisgyermek elsősorban érzelmi lény, érdeklődését érzelmei irányítják. Elsődleges szocializációs környezete a család, amelyben nevelkedik. A kisgyermek tevékenysége bizonyos mértékben tükrözi érzelmi világát. Az érzelmek befolyásolhatók, a pozitív érzelmek elősegíthetőek, de ugyanígy a negatív érzelmek is. A bölcsődés kisgyermek gondozásának egyik alapfeltétele a pozitívumokra való támaszkodás, a pozitív megerősítés.

 

 

Feladataink:

  • Derűs légkör biztosítása, a bölcsődébe kerüléssel járó nehézségek lehetőség szerinti megelőzése ill. csökkentése, a gyermekek segítése az átélt nehézségek feldolgozásában.
  • A gondozónő-gyermek között szeretetteljes, érzelmi biztonságot jelentő kapcsolat kialakításának segítése.
  • Egyéni szükségletek kielégítése a csoportban, az én-tudat egészséges fejlődésének segítése.
  • A társas kapcsolatok alakulásának, az együttélési szabályok elfogadásának, a másik iránti nyitottság, empátia és tolerancia fejlődésének segítése.
  • A gondozónővel, társakkal közös élmények megteremtése.

 

Minden gyereket olyanná kell nevelni, hogy megismerje saját képességeit, és bizalommal forduljon környezete felé.

 

A megismerési folyamatok fejlődésének segítése

 

  • A gyermekek életkorának, érdeklődésének megfelelő tevékenységek, lehetőségek biztosítása.
  • Az önálló aktivitás támogatása, ismeretnyújtás, a gyermek tevékenységének támogató-bátorító odafigyeléssel kisérése, megerősítése.
  • A gyermek igényeihez igazodó közös tevékenységek során élmények, viselkedési és helyzetmegoldási minták nyújtása.
  • Önálló véleményalkotásra, a döntésre, a választásra való képessé válás segítése.

 

Az élmények segítségével a kisgyermekek tapasztalatokat szereznek, alapvető viselkedési, magatartási szabályokat sajátítanak el. Az átélt események, a megélt élmények a mindennapokban emlékképek formájában felidéződnek, beépülnek a gyermekek személyiségébe.

A kisgyermekkori tanulás színterei a természetes élethelyzetek: gondozás, játék, a felnőttel való együttes tevékenység és kommunikáció.

A tanulás formái: utánzás, spontán játékos tapasztalatszerzés, a gondozónő-gyermek interakcióból származó ismeretszerzés és szokáskialakítás.

A tanulás legfontosabb irányítója a személyes kíváncsiság, az érdeklődés.

A teljesítményelváráshoz kötött, erőltetett ismeretgyarapításnak a bölcsődében nincs helye.

 

 

 

 

IV.      A bölcsődei gondozás-nevelés főbb helyzetei

 

Gondozás: bensőséges interakciós helyzet gondozónő és gyermek között. A felnőttel való kommunikáció érzelmi töltése, a gondozónőnek a gyermekről adott jelzései kihatnak az önelfogadásra, a személyiség egészséges alakulására.

Játék: a gyermekkor legfontosabb tevékenysége. Segít a világ megismerésében, befogadásában. Elősegíti a testi, értelmi, érzelmi, szociális fejlődést. Lehetőséget ad a társas kapcsolatok fejlődésére is. A társak viselkedése mintát nyújt, segítve a szociális képességek fejlődését.

 

 

A játékkészlet összeállításának pedagógiai szempontjai:

  • Minden tevékenységformához legyenek megfelelő játékok (manipuláció, konstruáló, utánzó- és szerepjáték, mozgásfejlesztő stb.)
  • A játék színe, nagysága, formája keltse fel és tartsa ébren a gyermeik érdeklődését.
  • A játékot többféle tevékenységre lehessen használni.
  • Legyenek más nemzetek szokásait tükröző játékok is.
  • Fontos a nemek közötti egyenlőség elvének betartása. (a kislányoknak is legyen autó, a kisfiúknak baba)
  • A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend kiszámíthatóvá teszi a mindennapokat, elég időt biztosít a próbálkozásra, tapasztalatszerzésre.
  • A gondozónő az élményszerzés lehetőségének biztosításával az egyes élethelyzeteknek a gyermek számára átláthatóvá, befogadhatóvá, kezelhetővé tételével, a tapasztalatok feldolgozásának segítésével az egyes viselkedésformákkal való próbálkozások bátorításával, közös tevékenységekkel, konkrét ötlet vagy segítségadással segíti a tanulást. Kiemelten fontos a kompetenciaélmény átélésének segítése.

 

Mozgás: biztosítani kell a minél nagyobb mozgásteret, mozgásfejlesztő játékokat, melyek használata során gyakorolják a gyerekek az egyes mozgásformákat, fejlődik mozgáskoordinációjuk, harmonikussá válik mozgásuk.

Mondóka, ének: az érzelmi biztonság nyújtásának és az anyanyelvi nevelésnek egyaránt fontos eszköze.

Felkeltik a gyermek érdeklődését, formálják esztétikai érzékenységét, zenei ízlését, segítik a hagyományok megismerését. Pozitív érzelmeket keltenek, örömélmény, érzelmi biztonságot adnak. Hozzájárulnak a kisgyermek lelki egészségéhez, valamint a csoportban a derűs, barátságos légkör megteremtéséhez.

Vers, mese: nagy hatással van a kisgyermek érzelmi-, értelmi- (beszéd, gondolkodás, emlékezet és képzelet) és szociális fejlődésére. A versnek a ritmusa, a mesének, pedig a tartalma hat az érzelmeken keresztül a személyiségére. Olyan tapasztalatokra, ismeretekre tesz szert, amelyekre más helyzetekben nincs lehetősége.

Alkotótevékenységek: örömforrás maga a tevékenység. Az érzelmek feldolgozása és kifejezése, az önkifejezés eszköze.

 

 

 

V.             A bölcsődei élet megszervezésének elvei

 

Kapcsolat a szülőkkel

A bölcsődei gondozás-nevelés a családi neveléssel együtt, azt kiegészítve szolgálja a gyermek fejlődését.

A folyamatos és kölcsönös tájékoztatás a gyermek fejlődéséről – ez alapvető fontosságú a személyre szóló bölcsődei gondozás-nevelés kialakításában és a családokat is segíti a gyermek nevelésében. A korrekt partneri együttműködés feltétele az őszinteség, a hitelesség, a személyes hangvételű, etikai szempontból megfelelő, az érintettek személyi jogait tiszteletben tartó, tapintatos kommunikáció.

 

Főbb formái:

Első találkozás: amikor a szülő felkeresi a bölcsődét. Beszélgetés, a bölcsődéről ismeretnyújtás, szaktanácsadás a vezető részéről.

Családlátogatás: előre megbeszélt időpontban történik. A csoportos gondozónők látogatják meg a gyermeket otthonában. Ismerkednek a gyermek környezetéről, családjáról, egyéni szokásairól, a családban betöltött helyéről.

Szülővel történő fokozatos beszoktatás: itt sor kerül rövidebb hosszabb beszélgetésekre, tájékoztatásra. Alaklom van a gyermek és a szülő megfigyelésére.

Naponkénti folyamatos tájékoztatás: kölcsönös információcsere érkezéskor és hazamenetelkor.

Üzenő füzet: írásos információ és kapcsolatteremtés. Minden negyedéves jellemzést írásban rögzítünk a szülő felé a gyermek fejlődéséről

Szülői értekezlet/szülőcsoportos beszélgetés

Hirdetőtáblán közölt információk

Szervezett programok vagy ünnepségek: farsang, gyereknap, kirándulás a családdal együtt

 

Családlátogatás

Célja a családdal való kapcsolatfelvétel, a gyermeknek, szülőnek otthoni környezetében való megismerése. Az első családlátogatásra a beszoktatás megkezdése előtt kerül sor. Lehetőséget nyújt, hogy a szülő bővebben informálódjon a bölcsődei életről, jobban megismerje azokat a gondozónőket, akikre gyermekét bízza.

A gondozónőnek ismerni kell a családlátogatás jelentőségét, megfelelő viselkedést kell, hogy tanúsítson. A szülők felé hitelesen képviselje a családlátogatás fontosságát a gyermek szempontjából.

A családlátogatás előre megbeszélt időpontban a szülő beleegyezésével történik

A családlátogatásról feljegyzés készül.

 

Beszoktatás, adaptáció – szülővel történő fokozatos beszoktatás

A családdal való együttműködést helyezi előtérbe. A szülő jelenléte biztonságot ad a gyermeknek, megkönnyíti az új környezethez való alkalmazkodását. A kisgyermek és a gondozónő között fokozatosan kialakuló érzelmi kötődés segíti a gyermeket új környezetének elfogadásában, jelentősen megkönnyíti a beilleszkedést, csökkenti az adaptáció során fellépő negatív tüneteket

Ma már gyakorlattá vált a szülők nemcsak élnek ezzel a lehtőséggel, hanem szükségesnek is tartják.

A beszoktatás módszereinek feltételei:

  • Célszerű beszoktatási terv készítése, különösen a bölcsődei év kezdeti hónapjaira. (szeptember, október)
  • Egy gondozónőhöz egy időben csak egy gyermek kerüljön beszoktatásra.
  • A gyermek bölcsődei életének kialakításánál lehetőség szerint figyelembe kell venni az otthoni szokásokat.
  • Beszoktatás során a gyermek mellett az egész családot segíteni kell a gondozónőnek.
  • A vezető és a gyermek “saját” gondozónője korrekt tájékoztatással teremtse meg az együttműködés feltételeit.
  • Fontos a szülő részéről a módszer elfogadása, együttműködése.
  • Beszoktatás időtartama a gyermek alkalmazkodásának segítése érdekében legalább két hét legyen.
  • A beszoktatás az első héten a szülővel együtt történik annak érdekében, hogy valamennyi gondozási műveletet elvégezzen és a gondozónő ezt megfigyelhesse.
  • A második héten a szülő rövidebb és fokozatosan emelt idővel a váró-pihenő helyiségben tartózkodjon.
  • A gondozónő a gyermek együttműködésétől függően már az első napokban is tehet kísérletet egy-egy egyszerűbb gondozási művelet elvégzésére, majd fokozatosan kezdi átvenni a szülőtől a gondozási műveleteket.
  • A gyermek ébrenléti ideje alatt a szülő rövidebb időre eltávozhat a csoportból, de a gyermeknek erről mindig tudnia kell.

 

 

“Saját gondozónő” rendszer

Törekvésünk, hogy “saját gondozónő” rendszerben lássuk el a gyermekeket. Ebben a rendszerben több figyelem jut minden gyermekre, jobban számon lehet tartani a gyermekek igényeit, problémáit, szokásait. Ez a módszer szerepet játszik a beszoktatásban is és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt is. A személyi állandóság elvén nyugszik. A csoport gyermekeinek egy része (5-6 gyermek) tartozik egy gondozónőhöz. A gondozás-nevelés mellett ő kíséri figyelemmel a gyermek fejlődését, vezeti a feljegyzéseket, törzslapját, naplóját, ő tartja számon az újabb fejlődési állomásokat. A “saját gondozónő” szoktatja be a gyermeket a bölcsődébe, és a bölcsődébe járás egész időtartama alatt ő a gondozónője (felmenőrendszer). Az ölelkezési időben, amikor mindkét gondozónő a csoportban van – idejét elsősorban a “saját” gyermekei gondozására, nevelésére fordítja.

 

A gyermekcsoportok szervezése

A bölcsődei gyermekcsoportok létszáma 10 fő, szükség esetén 12. A feltöltöttség maximum 120%. Egy gondozónő 5-6 gyermeket lát el. A magasabb létszám nem elfogadható. Nem csupán ellátási problémát jelent a gondozónőnek, hanem nagyobb a zaj a csoportban, valószínűsíthetően több a konfliktus, megterhelőbb az alkalmazkodás a gyermekek számára, kevesebb a lehetőség az egyéni bánásmódra.

Törekszünk az életkor szerinti homogén csoport kialakítására.

Az alapellátás veszélyezettsége nélkül a szabad férőhelyekre időszakos gyermekfelügyeletet biztosítunk.

 

 

Napirend

A jól szervezett, folyamatos és rugalmas napirend a gyermekek igényeinek, szükségleteinek kielégítését, a nyugodt, folyamatos gondozás feltételeit, annak megvalósítását kívánja biztosítani, megteremtve a biztonságérzetet, a kiszámíthatóságot, az aktivitás és az önállósodás lehetőségét. A napirenden belül az egyes gyermekek igényeit úgy kell kielégíteni, hogy közben a csoport életében is áttekinthető rendszer legyen, a gyermekek tájékozódhassanak a várható eseményekről, kiiktatódjon a felesleges várakozási idő. Ez egyben a csoport belső nyugalmát is biztosítja.

A napirend függ a gyermekcsoport életkori összetételétől, fejlettségétől, szükségleteitől, de befolyásolják azt az évszakok, az időjárás, a csoportlétszám és egyéb tényezők (Pl. a bölcsőde nyitvatartási ideje) is.

Kialakításának további feltételei: személyi állandóság, tárgyi feltételek, a jó munkaszervezés, a kisegítő személyzet összehangolt munkája, a gyermekek otthoni életének, életritmusának lehetőség szerinti figyelembe vétele.

A gondozónők munkarendje a gyermekek napirendje alapján készül el.

 

Bölcsőde és óvoda kapcsolata

A két intézmény között fontos olyan tartalmas kapcsolat kialakítása, amely a kölcsönös érdeklődés révén lehetővé teszi egymás munkájának, céljainak megismerését, megértését, ezáltal a gyermekek számára az átmenet is zökkenőmentessé válhat.

Az adaptáció megkönnyítése, a gondozónőről való leválás elősegítése, az óvónők elfogadtatása, mind a gondozónői munkánk fontos része. Az intézményünkben működő óvoda és a bölcsődénk együttműködése meghatározza bölcsődei életünket.

Célunk, hogy kölcsönösen megismerjük egymás munkáját szabályozó legfontosabb előírásokat, dokumentumokat, valamint az egyes gyermekek fejlődését tükröző feljegyzéseket. Megfigyelésekkel ismerjük meg egymás munkáját és azokat megbeszélésekkel egészítjük ki.

 

Gyakorlati megvalósítások az adaptáció megkönnyítése érdekében:

  • Szervezett, irányított tevékenységek kezdeményezése egész éven át a bölcsődei csoportokban az óvodába készülő gyermekek számára a lelendő kiscsoportos óvónők részéről. (közös éneklés, mondókázás, bábozás, mesélés, újfestés stb.)
  • Egymás rendezvényein való részvétel (farsang, gyermeknap, Mihály napi búcsú, télapó ünnepség stb.)
  • Óvónők és gondozónők közös kirándulása.
  • Csoportos látogatás az óvodába bölcsődés gyermekeinkkel.
  • A bölcsődés gyermekek egy csoportban való elhelyezésének biztosítása.
  • Az óvodába kerülés első hetében a volt bölcsődés gyermekek fogadása az óvodában a gondozónők részéről.
  • A volt bölcsődés gyermekek rendszeres látogatása az óvodában.

 

 

Egyéb kapcsolatok

A kompetencia határok kölcsönös tiszteletben tartásával jól működő kapcsolatokat kell kialakítani mindazokkal az intézményekkel, amelyekkel a családok kapcsolatba kerülnek/kerülhetnek. (Védőnői Szolgálat, Házi Gyermekorvosi Szolgálat, Gyermekjóléti Szolgálat, Családsegítő Központ, TEGYESZ, Gyámhatóság, Nevelési Tanácsadó)

 

 

 

VI.                                      Dokumentáció

 

A bölcsőde a gyermek fejlődésének segítése, a gyermekről való lehető legmagasabb színvonalú gondoskodás elősegítése érdekében dokumentációt vezet.

A dokumentáció vezetésénél fontos szempontok: tárgyszerűség, hitelesség, az árnyaltság.

A gyerekről vezetett dokumentációnak részét képezi a percentil táblázat, a fejlődési lap vagy napló vezetése. Az ezekben található bejegyzések jellemzik, de semmiképp nem minősítik a gyermeket. A gondozónőnek viszont sok segítséget jelentenek ahhoz, hogy a gyermek egyéniségéhez, pillanatnyi fejlettségéhez, a helyzethez igazítottan, az élményekre támaszkodva, a megerősítés, a továbblépés irányába mutatóan tudják alkalmazni.

 

Gondozónők által vezetett dokumentáció:

  • Csoportnapló
  • Gyerekekről vezetett napi jelenléti kimutatás
  • Bölcsődei gyermek egészségügyi törzslapja (fejlődési lap, percentil lap)
  • Üzenő füzet
  • Családlátogatásról szóló feljegyzés

 

 

VII.                                    A családi nevelést támogató szolgáltatások

 

A Népjóléti Minisztérium 1991. június 21-i állásfoglalása, az 1997. évi XXXI. Törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról, illetőleg az ennek végrehajtásáról szóló 15/1998-as rendelet a következő szolgáltatások nyújtására ad lehetőséget a bölcsődékben:

  • Időszakos gyermekfelügyelet
  • Játszócsoport
  • Baba-mama klub
  • Gyermekhotel

 

Időszakos gyermekfelügyelet

Ezzel a szolgáltatással olyan szülők részére ajánljuk segítségünket, akik időszakosan szeretnék megoldani gyermekük felügyeletét. (pl. munkahelykeresés, vásárlás, hivatalos ügyek intézése vagy tanulás)

A normál bölcsődei csoport üres férőhelyeire fogadjuk a gyerekeket a bölcsőde egész nyitvatartási idejében szolgáltatási díj megfizetése mellett.

 A szolgáltatások igénybevétele orvosi igazolás nélkül történik, de a szülőnek nyilatkoznia kell a gyermek egészségi állapotáról és kötelező védőoltásairól.

 A szakmai program megfelelő alkalmazása mellett célunk, hogy a bölcsődés kor végére, óvodai nevelésre érett gyermeket adjunk át az óvodának.

 A fejlődés jellemzői a bölcsődés kor végére:

  • Nagyon sok területen önálló gyermek (étkezés, öltözködés, tisztálkodás, stb.)
  • Szívesen játszik társaival, már nemcsak a szoros felnőtt-gyermek kapcsolatban érzi magát biztonságban.
  • Jól tájékozódik környezetében, ismeri a napi eseményeket, a csoportban kialakított szabályokat, szokásokat, és ezekhez képes alkalmazkodni.
  • Környezete iránt nyitott, érdekli minden, szívesen vesz részt új tevékenységekben.
  • Gazdag szókincse van, elsősorban beszéd útján tart kapcsolatot felnőttel, gyermekkel.
  • A gyermekek többsége szobatiszta.

 

 

 

Hozzászólások

Hozzászólás megtekintése

Hozzászólások megtekintése

Nincs új bejegyzés.